április 11-én József Attila születésnapján ünneplik
Csukás István: A költészet
A maradék tisztesség,
amit még
nem játszottunk el
félelemből, vagy
renyheségből; vagy
amit nem játszottak
el helyettünk
költő-császárok, vagy csak
örmesterek; s amit
lopva viszünk, már-
már értelmetlenül –
talán jó lesz küszöbnek.
Weöres Sándor Ars poetica
(részlet)
Öröklétet dalodnak
emlékezet nem adhat.
Ne folyton-változótól
reméld a dicsőséget:
bár csillog, néki
sincsen, hát honnan adna néked?
Dalod az öröklétből
tán egy üszköt lobogtat
s aki feléje fordul,
egy percig benne éghet.
Attila József
Attila József (n. 11 aprilie 1905, Budapesta,
Austro-Ungaria – d. 3 decembrie 1937, Balatonszárszó, Siófoki járás, județul
Somogy, Ungaria) a fost un poet maghiar cu tată român, unul din cei mai
însemnați poeți maghiari din secolul al XX-lea. Lirica sa tratează condiția
orfanului și intemperiile dragostei. Scriitorul a descris viața mizeră și plină
de privațiuni a proletariatului. Valoarea poeziei sale s-a bucurat de
recunoaștere mai ales după sfârșitul tragic al poetului.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó,
1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a
magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele,
hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással,
felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel. Öngyilkosságra utaló
tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni.
József Attila: Kész a
leltár
(részlet)
Magamban bíztam eleitől fogva –
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam –
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Pilinszky János: József
Attila
Katonája a mindenségnek,
bakája a nyomoruságnak,
teszünk azzal valamit is,
hogy a füvek zöldellő erejébe
visszahelyezzük a halottat?
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu